Sok könyv jelent meg ezzel a témával kapcsolatban pro és kontra. Legyen itt egy összefoglaló most a történelem folyamán hogyan vélekedtek erről, szintén az ige alapján.
Az első nézet szerint a Szentlélek-keresztség az Atya ígérete, mely pünkösdkor egyszer s mindenkorra beteljesedett, csakúgy, mint Krisztus halála és feltámadása. Azóta a Szentlélek folyamatosan az Egyházzal van. Ezt a nézetet vallotta pl. Abraham Kuyper és a holland reformátusok jelentős része, valamint a Testvérgyülekezetek.
A második nézet szerint a Szentlélekkel való megkereszteltetés minden hívővel megtörténik, az újjászületés szinonimája, és azonos az 1Kor 12,13-ban leírtakkal. Ez egy újabb keletű felfogás, amely ma széles körben elterjedt, és olyan szerzők pártolják, mint John Stott, Michael Green, John Wimber, J.I. Packer, R.C. Sproul vagy Wayne Grudem.
A harmadik nézet szerint a Szentlélek-keresztség minden hívő számára nyitott, de az újjászületéstől különböző esemény. Ennek a nézetnek legalább háromféle evangéliumi megjelenése létezik. A hagyományos (főleg angolszász) kálvinista és evangéliumi felfogás szerint ez Krisztus akarata szerint többször is megtörténhet hívőkkel, ébredések idején tömegesen is. Célja a bizonyságtételre való erővel felruházás, ami megismételhető és el is veszíthető. Különböző hangsúlyokkal, de ezt vallotta pl. Jonathan Edwards, George Whitefield, C.H. Spurgeon, George Smeaton és Charles Hodge. Huszadik századi követői is vannak ennek, mint pl. Martyn Lloyd-Jones, John Piper vagy Iain Murray. A legtöbb angol puritán is ezt vallotta, bár ők elsősorban az üdvbizonyosság átélésével kapcsolták össze.
A negyedik nézet hasonló az előzőhöz, de egy fontos ponton eltér tőle. A Wesley testvérek nyomán a 18. századtól kezdve sokan a teljes megszentelődést értették ezen az élményen. Az Üdvhadsereg és az ún. "holiness movement" (szentség-mozgalom) révén terjedt el ez a felfogás, de ma már nem jelentős evangéliumi körökben. Ennek inkább egy módosult változata ismert, mely a bűn feletti győzedelmes életet köti össze a Szentlélek-keresztség élményével.
Az ötödik nézet a pünkösdi-karizmatikus álláspont, mely egyszerre épít a régi evangéliumi és a Wesley-féle nézet hangsúlyaira. A Szentlélek-keresztség egyszeri esemény, melyet általában a nyelvekenszólás ajándéka kísér és bizonyít. Ez a felfogás néha az erővel való felruházást, néha a megszentelődést hangsúlyozza. Egyik klasszikus képviselője Dennis Bennett.
folyt.köv
Mi a Magyar felfogas a nyelvekenszolas ajandekrol, peldaul, milyen nyelvek rol van szo, es a masik kerdesem az, hogy a Magyar Bibliaba az van Jan. 1 hogy Kezdetben vala az Ige, angolul ugy van In the beginning was the Word...the word, az leforditva a Szo, es az Ige leforditva the Verb.....rosszul ertem az Ige ertelmezeset?
VálaszTörlésBocs, hogy csak most írok választ, de nem írtam sem néztem a mostanság a blogomra.
VálaszTörlés1. Nincs külön magyar nyelveken szólásról felfogás, hanem amit felsoroltam azok közül van nézet. Leginkább 2. Az egyik nyelveken szólás a szentlélekkeresztég jele. A másik: nem jele a keresztségnek. Kegyelmi ajándék, ami nem olyan fontos.
Erről majd szeretnék bővebben.
2.Ige vagy szó? Lényegét tekintve ugyanaz.Csak másképp. Kezdetben volt a szó, a kimondott szó ami történést idézet elő. Mint a magyar nyelv ige megfogalmazássá: cselekvést létezést kifejező szó. Ez volt Istennél, mert Isten maga a cselekvő. Minden általa lett és nélküle semmi nem lett. Vagyis Isten és amit mond egy és ugyanaz. Egy másik igevers: elküldte az Ő igéjét, ami nem tér vissza üresen, hanem megtermi azt amiért elküldte. Isten igéje vagyis "szó"-ja (szava) cselekvő, mindig megvalósul.
a Bibliat nem angolbol forditottak...
VálaszTörlésTivadar irhatnal kicsit suruben is :)