2009. január 17., szombat

Bemerítve Őket

„Megkeresztelve őket az Atyának Fiúnak és a Szentlélek nevében” Vajon elgondolkoztunk-e azon, hogy miért kell mind 3 isteni személy nevében bemeríteni az embereket? Miért nem csak úgy van az igében, hogy Isten nevében, vagy Jézus nevében. Amikor a biblia egynek említi az Atyát a Fiút és a Szentlelket. Nem hiába mondta Jézus így, mert fontos jelentősége van. Most néhány gondolatot írok az „Atya nevében”. Az Ószöv-ből láthatjuk az Atya szerepét. Néhány jellemző tulajdonsága. Teremtő, igazságos, gondoskodó, harcos, szerető, stb. Ha egy szóban kellene elmondani, akkor a gondviselő-t lehetne említeni. Gondot visel, megtart, megvéd, igazságot ad, szeret. Az Atya nevében bemeríteni valakit azt jelenti, hogy az Isten gondviselésére bízni. Két dolgot kell ezzel kapcsolatban meglátnunk. Az egyik az Atya gondviselésére kell bízni a megtérőket. Imádkozni értük. Ő tarja meg az életünk. Nála biztonságban lehetünk. Mindig jöhetünk hozzá, mert Ő gondoskodik minden helyzetben rólunk. Ő igazságos velünk kapcsolatban. A másik, pedig az Ő gondviseléséről beszélni a nekik. Elmondani, tanítani mit jelent Isten gondviselése. Tehát az imádság és a tanítás a gondviselésről az előzménye a bemerítésnek. Az Atya nevében azt is jelenti, hogy Ő is elpecsételi az új hívőt, hogy gondoskodni fog róla.